Péntek

A péntek mindig jó, hisz utána hétvége és lazulás. Mai napot is túléltem, pedig a barátaim csúnyán átvertek( vagyis egy személy), de megjutalmaztam egy kis verekedéssel. Miután meg a kézilabdás fiúk elmentek új pad társat üdvözölhettem a körömben, aki már az óra elején egy sállal próbált megfojtani, de utána jóvá tette a( szép!) füzetembe való rajzolással( kaptam egy AMÁT, nem nem egy almát). Annyit nevettem, hogy már a fejem fájt ja és utána még hazajutás nehézségei. Szokásos társam, aki a telefonomat szokta nyomkodni és embereket hív fel, alias testvérem most is az oldalamon volt, hisz szinte minden héten együtt megyünk haza. Hihetetlenül jó párost alkotunk, mert vele is annyit tudok nevetni, mint még soha... azt hiszem a nevetés lesz a végzetem... Kül. meg minden napomról tudom, hogy jó lesz-e vagy nem csak egy egyszerű pasziánszt játszom és ha idő alatt teljesítek akkor jó lesz, ha nem... olyan úgysincs. És nem tudom minek a hatására, de mindig úgy alakul a napom, ahogy én kártyázok( sors!) vagy csak úgy akarom, hogy történjen és én alakítom úgy... nem tudom... de a lényeg, hogy minden napom jó volt ezen a héten, a lenge ruhás részek, a fojtogatás, a napi szerelmi jelenetek után most tudok két napot pihenni( relaxálok a Shrek3-mal és nézem Csizmás Kandúrt, vagy egy jó kis Johnny Depp film...), hogy utána jöhessen a többi extrém helyzet az iskolában! Azt hiszem tényleg sikerült egész formás kis képet kialakítanom magamról.