Késés

Állandóan kések mindenhonnan. Vagy elalszom vagy nem tudom felmérni az időmet. Múlt évben a ballagásról késtem el, úgy kellett kirohannom. Reggelenként már 50 perccel előbb csöng a telefonom, hogy biztosan fel tudjak kelni. Nem vagyok büszke erre a tulajdonságomra egyáltalán. Például ma is egy hajszál választott el, hogy ne jussak be órára, de most nem az én hibám volt! Kézisem kapott el szünetben, de szabadulni nem tudtam, mert vasmarokkal fogott( miért vagyok olyan gyenge?! Miért?!). Próbáltam bevinni egy jól irányzott rúgást érzékeny területre, de gyorsabb volt nálam. Aztán csöngettek és mondta, hogy őt nem zavarja ha késünk, de addig nem mehetünk el, amíg azt nem mondom, hogy szeretem. Annyira utálom amikor ezzel szórakozik. Már kezdtem beparázni és végül rákiabáltam és elengedett, mert már mindenki elment és kiürült a folyosó. Gyorsan startoltunk ajtóhoz, illedelmesen beengedett és gyorsan beslisszoltunk a rajztanár mellett, aki persze észrevett. Barátnőm némán tátogva tudakolta, hogy mit csináltunk odakint. Semmit!